Egyik kedvenc gyümölcsünk az eper, szerencsére bőségesen terem hazánkban, elérhető, csak sajnos rövid ideig tart a szezonja 🙁 Most lehet még a téli örömökről előre gondoskodni!

Az a helyzet, hogy sokkal egyszerűbb és gyorsabb dolog is a befőzés, mint elsőre gondolnánk. Ha már degeszre etted magad a friss gyümölcsből, akkor tedd el télire a maradékot: egy-egy kis üveggel kezdődik a mánia, gyorsan meg lehet szeretni az üvegbe zárt sk termékek varázsát.

1. lépés: tisztítás, aprítás

A megtisztított eperről vágd le a zöldjét és darabold. Fontos tudni, hogy a lekvár ízét, eltarthatóságát nagyban befolyásolja az eper minősége és frissessége, ezért figyelj arra, kitől, honnan szerzed be és csakis friss gyümölcsöt dolgozz fel.

2. lépés: ízesítés, főzés

Hozzáadott cukor nélkül is el lehet tenni a gyümölcsöket télére, ugyanis nem a cukor tartósít, hanem a savas környezet és a légmentesség, vagyis savas és légmentes közegben nem élnek meg a romlást okozó mikróbák. Hozzáadott cukor nélkül inkább gyümölcspürét kapunk, az igazi lekvárhoz azért kell egy kis cukor is. Javítja a lekvár minőségét a citromsav, ami az oxidáció, barnulás ellen is jó és a pektin, ami vízmegkötő képességével zselésíti a lekvárt, így csökkenthető a főzési idő.

3. lépés: üvegekbe töltés

A lekvár melegen mehet az üvegbe, befőző tölcsér használatával kevésbé mancsolod össze a felületet és az üveg szélét, hasznos dolog. Ha mégis lekváros lett véletlenül az üveg karimája, azt töröld le, majd zárd le sértetlen fedővel az üveget. Ha egy picit is sérült a fedőd, mindenképpen használj újat, nem éri meg kockáztatni, elég kiábrándító és demotiváló dolog a romlott lekvár… Az üveget természetesen át kell mosni, öblíteni töltés előtt, többre nincs szükség, mivel pasztöriztáláskor a lekvárral együtt megtörténik a csírátlanítás.

4. lépés: pasztörizálás

Száraz dunszt, vizes dunszt, fejre állítás, olyan eljárások, amelyek szájról szájra terjednek, de az élelmiszeripari tankönyvek nem említenek… Működhetnek az említett eljárások, de nem biztonságosak, nem garantrálható, hogy nem lesznek a termékben betegséget okozó mikróbák. Aranyszabály: pasztörizálni kell a savas kémhatású termékeket, a gyümölcslekvárokat, gyümölcsleveket, savas szörpöket, ami 100 °C fok közeli hőkezelést jelent. A lezárt üvegeket helyezzük vízzel teli lábasba, a víz hőfoka 50-60 °C körüli lehet ekkor és teljesen lepje el az üveget, majd a töltött üvegeket a vízzel együtt melegítsük forrásig. A cél az, hogy a romlást okozó mikróbák elpusztuljanak, így addig kell a hőkezelést végeznünk, amíg a termék legbelső pontja is eléri a forráspontot. Az üvegeket hőkezelés után ki kell vennünk a forró vízből, minél gyorsabban kell szobahőmérsékletre visszahűtenünk, ez segíti a tökéletes vákuum kialakulását és az esetleges túlélő mikróbák szaporodását gátolja.

Utolsó lépés: cimkézés

Kalandos és izgalmas találgatni az idő múlásával, melyik üvegben mi is lehet, főleg akkor, ha többféle fűszerezést használtunk. Javaslom a cimkézést, feliratozást esetleg befőzési napló készítését, amibe felírhatjuk a recepteket, tapasztalatokat és a következő évre jó alapul szolgálhat 🙂

Eper után jön az egres, ribizli, cseresznye és a meggy, készüljetek!

#üveglegyenveled